egész nap a fh-on jár az agyam.rég rossz..

levettem a pizsimet. lezuhanyoztam. felvettem a másik pizsimet. túladagoltam az orrom. írok.arra ébredtem hogy egy apró képre sem emlékszem az estéből. tetszett. megláttam milánt. beugrottak képek. csak egy nőre emlékszem. visszajött minden. vajon álom volt? nem. csak ezt rontottam…

hát ez egy furcsa nap volt..

most jó volt. életem az eiffel torony mellett. hiszen sosem jártam ott. és ez a szép benne. és bántok másokat. és általában sajnálom és megbánom. de hiszen ember vagyok. és erős vagyok. erős leszek. tudok rombolni nem csak építeni. de engem többé nem tudnak megtörni.és…

mindenki tök normális embernek indul. aztán van egy pont amikor bekattan. elkezdődik valami más és egészen megőrül és olyan dolgokat tesz.. félek hogy nálam is lesz egy ilyen pont. hisz hajlamos vagyok rá.

nem kötelező elolvasni. csak rosszat fogtok találni benne. mert szétszidom a világot. ezután nyugodtan szidjatok engem de most őszintének kell lennem. különben értelmetlen. kicsit a barátokat kell bántanom, mert az ellenségekre még ennyi energiát se pazarolnék. lehet köcsögözni,…

szeretném megint. hogy nagyon kicsire összezsugorodjak. hogy már ne is lássanak. hogy el tudjak bújni. ne kelljen szólni. csak nagyon kicsinek lenni és bebújni a sarokba az összegyűrt ágynemű alá. feküdni átölelni a lábaim. talán még sírni is. belefulladni a könnyekbe. lefolyni…

ez volt az a nap. legalábbis nagyon remélem. mostantól jobb lesz. és köszönöm azoknak akik velem vannak. azoknak meg akik le se szarnak nincs mit mondanom.fájnak a lábaim és fáradt vagyok mégis örömömben akartam csak sírni.sok dolgot terveztem hogy írok. hát nem fogok."te vagy…