2010.11.01. 14:41
csak bízz és remélj.*
újra ellazít a barátom. furcsa belegondolni hogy lehetne katie is. még jó hogy nem az. csak pár nap telt el mégis olyan érzés mintha egy egész életet leéltem volna pár nap alatt. furcsa. így ébredtem. hogy minden olyan idegen. hidegzuhany és józanodás. aztán kellett a fahéj.
meg nem tudnám mondani mi történik körülöttem. és nem is szeretnék egy pillanatot se amíg átgondolom. mert mégis minek? megértem az alkoholistákat. sosem vagyok másnapos. csak más. ki vagyok? én. nem tudom mit szeretek mit szeretnék kezdeni magammal és őszintén semmit sem tudok.
ha továbbmennék ezen az úton amin elindultam akkor hamar kisiklanék. nem tudom átgondolni de durvább utakra nem fogok tévedni. alig emlékszem rá miket csináltam mostanában. mikre gondoltam. miket éreztem. talán semmit. furcsa. bár a fogak viccesek. meg hogy hatkor ébreszt az óra. tegnap nem ébresztett. azt hiszem hétfő van. remegek. fázom vagy a cukrom újra? megbomlottaz agyam? nincsen semmi.