mint az elvonási tünetek. mintha egy elképzelt valóság lenne. vagy az sem. le vagyok kötözve és nem is mozdulhatok. csak arra a pár boldog percre várok. de számomra nincs olyan. még az elviselhető is csak éjjel jön el. mikor alszom. ha gépezek akkor sem jobb. ha tévézek akkor sem. olvasásnál sem. bármit csinálok elviselhetetlen. és mikor bárki rákérdez hogy mi a bajom azt mondom fáradt vagyok. fáradt vagyok.
és írnak. és nem válaszolok. mert nincs bennem semmi. írt a régiő is.. de nem merek sebeket felszaggatni. mert tudom hogy csak még nyomorultabb lennék tőle. tehetetlen vagyok.. és hiányzik a boldogság. és nagyon fáradt vagyok. sírni pedig nem tudok..